Szegedi Csanád: tisztázza magát Göncz Kinga, vagy mondjon le! Nyomtat
2012 június 08., péntek 22:20

Az elmúlt két évben az Európai Unió számtalan támadást intézett Magyarország ellen, ezekben a támadásokban pedig nem egyszer magyarországi EP képviselők is segédkezhettek – jelentette ki Szegedi Csanád, a Jobbik európai parlamenti képviselője csütörtöki sajtótájékoztatóján.

 

A nemzeti radikális politikus utalt arra, hogy május végén a Soros György által szponzorált Nyílt Társadalom Alapítvány brüsszeli irodájában tartott meghívásos rendezvényen sajtóértesülések szerint az MSZP-s Göncz Kinga, felhasználva az európai szocialista frakció lobbi erejét arra ösztönözte az alapítvány képviselőit, intézzenek újabb támadást Magyarország ellen, s ehhez kérjék a nyugati képviselők támogatását is. Szegedi ennek kapcsán felszólította Göncz Kingát, álljon a nyilvánosság elé és tisztázza magát: tett-e ilyen kijelentéseket vagy sem. Amennyiben igen, úgy haladéktalanul mondjon le mandátumáról – fogalmazott –, hiszen az, aki hazánk gyarmatosítására agitál, az nem képviselheti a magyar érdekeket, így Magyarországot sem.

 

 

A tájékoztatón Szegedi bírálta az EU Kohéziós Alapjának tervezett megnyirbálását is, amely véleménye szerint egy olyan kétsebességes Európát fog eredményezni, melyben Magyarország a leszakadó gyarmati perifériát fogja képviselni. A magyar emberek nem erre szavaztak 2003-ban, amikor még szó sem volt a szegényebb tagállamok felzárkózását segítő alap jelentős csökkentéséről – mondta Szegedi Csanád hozzátéve, ez a lépés ismét bizonyítja a Jobbik által kezdeményezett uniós népszavazás legitimitását.

 

 

Arról nem is beszélve – folytatta –, hogy maga a Kohéziós Alap sem működik megfelelően, hisz azok az országok, amelyeknek a megsegítésére létrejött 1994-ben, ma is csőd közeli helyzetben vannak, gondoljunk akár Görögországra, Portugáliára, vagy Spanyolországra.

 

 

A politikus szerint alapvető reformokra van szükség, melynek keretében bővíteni kell a Kohéziós Alapból érkező források felszanálhatóságát, ennek részeként pedig a „megcímkézett” pénzeket munkahelyteremtő beruházásokra kell fordítani. Ennek sikere érdekében szükséges az is – hangsúlyozta Szegedi Csanád –, hogy a források lehívásához szükséges önerő mértékét a jelenlegi 15-20 százalékról 5 százalékra szorítsuk le, ezáltal szélesítve a hazai pályázók körét.

blog comments powered by Disqus