A Jobbik Ifjúsági Tagozat megdöbbenve értesült arról, hogy a kormány aláírta csatlakozási szándékát egy, az internet cenzúrázását is elősegítő titkos megállapodáshoz az ACTA-hoz, megtévesztő nevén a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodáshoz.
Az internet korában elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a magyar közvélemény, a magyar társadalom megkérdezése, felvilágosítása nélkül Magyarország egy olyan szerződéshez csatlakozzon, amely lehetővé teszi az internet olyanfajta korlátozását, melyhez hasonló csak a diktatórikus államokban tapasztalható, és ahol a kormányok félnek az internet nyújtotta szabad információáramlástól.
A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás alapja, hogy erősíteni kell a szellemi tulajdon védelmét, vissza kell szorítani a hamisított áruk (gyógyszerek, műszaki cikkek) kereskedelmét és az internetes kalózkodást, támogatandó. De ellenezzük, hogy mindezen intézkedések álcája mögött egy olyan, kormányok feletti nemzetközi testület (ACTA Bizottság) jöjjön létre a megállapodás szerint, amelynek munkája nem ellenőrizhető, és kezében az internet felügyeletének korlátlan hatalma összpontosulna mindazon országok felett, akik e megállapodást aláírták.
Elhamarkodottnak tartjuk a kormány csatlakozását az ACTA-hoz, mivel a megállapodásban foglalt szabályok pontatlanok, homályosak és kétértelműek, a személyiségi jogok megsértésének törvényesítését teszi lehetővé, így könnyen az internet cenzúrájához és visszaélésekhez vezethet.
Az ACTA-hoz csatlakozás ellen szól szintén, hogy az Európai Parlament ACTA ügyében illetékes jelentéstevő, Kader Arif lemondott feladatáról, mivel a megállapodás támogatását elfogadhatatlannak tartotta: „Ennek a megállapodásnak súlyos következményei lehetnek a polgáraink mindennapjaira, mégis, minden úgy zajlik, hogy az Európai Parlamentnek semmi beleszólása. ... Nem veszek részt ebben a színjátékban.”
Mindezek tükrében a Jobbik Ifjúsági Tagozat felszólítja a magyar kormányt, hogy vonja vissza csatlakozását a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodáshoz, számoljon be a magyar közvélemény számára a titkos megállapodás részleteiről úgy, ahogy eddig egyedüliként a lengyel kormány tette, és kezdeményezzen párbeszédet a szerződésben érintett szervezetekkel, társadalmi csoportokkal.