| A hercegkútiak mindig összefognak |
|
|
|
| 2011 szeptember 28., szerda 20:30 | |
|
- Így szól a hír, s Önnél frissebben választott polgármester nincs a megyében. Elődje is Rák József volt. Rokonok talán? - Nem vagyunk rokonok, de ha már így rákérdezett, akkor ezúton is szeretnék köszönetet mondani a nyugdíjba vonuló elődömnek. - Ezek szerint jól működő települést vett át? - Nem panaszkodom, így amit elődöm jól csinált azt folytatom, amin változtatnunk kell azt megteszem. - Mit ígért a választáskor? - Ígérni semmit nem ígértem, nem is kellett. Mindössze 680-an élünk itt, mindenki ismer engem, s szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy eddig is, mint civil, és mint egyesületi elnök is igyekeztem tenni a faluért. Felelőtlenség lett volna ígérgetnem, hiszen mindannyiunk számára közismert tény, hogy az önkormányzatok költségvetése borotvaélen táncol, jó néhány település a csőd szélére került, csak a legfontosabb feladatokra jut pénz, sok helyen még arra sem. - Közismert tény, hogy Hercegkúton sok civil szervezet működik, s hogy példátlan összefogás van, ha valamit csinálni kell. Vajon minek köszönhető ez? - Valóban működik kilenc civil szervezet, igaz ebből kettő most van bejegyzés alatt, s ezek nem ilyen „pénzmosodák”, hanem valódi közösségi életterek. Van két énekkarunk, tánccsoportunk, rock-zenekarunk, hadtörténeti társaságunk és polgárőr, tűzoltó egyesületünk. Hogy mi a titok nyitja? Talán maga az, hogy Hercegkútiak vagyunk. Azután az, hogy azonos érdeklődési körbe tartozó, közösségért tenni akarók nemcsak felismerték, hanem az egyesületi formát felvéve határozottan léptek abban az irányba, hogy nem az önkormányzattól vagy mástól várnak minden segítséget, hanem önszerveződő módon, aktívan vesznek részt Hercegkút kulturális, társadalmi életében. - Mi az itt tartó erő, hiszen munkalehetőség helyben nem nagyon van? - Egy tény. A távolban tanuló gyerekek is hazajönnek minden hétvégén. Szabad idejükben szinte hívni sem kell őket, mindenben részt vesznek, s nem húzzák ki magukat a közösségi feladatok alól. Mindent meg kell tennünk, hogy ez így legyen a későbbiekben is, sőt azért is, hogy hazatelepülhessenek, ha elvégezték az iskolát. Sajnos egyre több a megüresedő ház a faluban, ez elég szomorú látványt nyújt, s jó lenne, ha újra élettel telnének meg. Tudom, hogy az elvándorlás problémája egy nagyon összetett kérdés, elsősorban a gazdasági környezetnek, a közelben lévő városoknak, a régiónak van ebben meghatározó szerepe. Mi legfőképpen az élhető, biztonságos, szép környezet megteremtésében tudunk segíteni, s amennyiben igény lenne rá, a telkek kialakításának kérdését újra napirendre tűzni. - Nem felszínesen, hanem valóban jól működik a testvér települési kapcsolatuk is… - Ez valóban egy sikertörténet, amely 2002-ben kezdődött, azóta mindig erősödik, és a személyes kapcsolatok egyre barátibbá válnak. A németországi obersulmi partnerséget illetően fő célom az, hogy a település minél több lakosa kapcsolódhasson be ebbe közvetlenül. Nagyon szeretném, ha lehetősége lenne sok-sok hercegkútinak kijutni szervezett formában is. - Azt hallottam, hogy Hercegkútnak az állami és az egyházi ünnepeken kívül, még 16 úgynevezett fogadott ünnepe is van. Nem túlzás ez ebben a rohanó világban? - Ezek az ünnepek a közösséget összekovácsolják. Azokon a napokon is dolgozunk, csak éppen este a templomban találkozunk. Nekem ez a mottóm is: Ma a helyi politika legfőbb feladata a közösségformálás. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk az Egyházközséggel való folyamatos párbeszédre, megfelelő kapcsolattartásra, hiszen meghatározó, közösségformáló szerepet kell, hogy betöltsön a község életében a jövőben is. Erre jó alap kell, hogy legyen a polgári és az egyházi vezetés között az elmúlt évek során tapasztalt együttműködés és az átfedés a két képviselő testület között. Hívő, templomba járó emberként fontos számomra településünk hitéleti arculata. Szeretném, ha meg tudnánk őrizni vallási hagyományainkat is, átadva ebből is mindent az utókornak. - Milyen fejlesztésekre van szükség? - Miután a vízrendszerünk 1972-ben épült, ezt már újra kellene kiépíteni, az eternit csöveket cserélni. Ezt szeretnénk pályázati pénzből megoldani. Az 1928-ban épült iskolánk belső rekonstrukcióra vár. Közös együttgondolkodást igényel a Kőporosi-pincesor sorsa is, mert nem csak néhány közvetlenül érintett család ügye ez, hanem egész Hercegkút érdeke is ezt kívánja. Köszönöm a beszélgetést! Orosz B.Erika
blog comments powered by Disqus |
Kapcsolódó cikkek:
