Rippel Ferenc: „Rengeteg sikerélményünk van. Ezt igazából az agyamban programoztam be. A családban nekünk mindig így volt, ez elsősorban Édesanyánk nevelése, ő nagyon mélyen foglalkozik a lelki problémákkal, gyógyításokkal, hiszen ő maga is egy lelki gyógyító. Belénk táplálta, hogy minden dolgot meg kell élni, és minden dolgot lehetőleg pozitívan kell megélni. Persze van ellenpélda, mert amikor egy szörnyű tragédia történik valakinek a családjában, azt nem lehet pozitívan megélni, de lehet táplálni, hogy azt a mélypontot, csak felemelkedés követheti. Ezt belülről fakasztva tudjuk kiengedni magunkból, úgyhogy igazából mindennek van pozitív oldala.

Tóth Pityu esete Tóth Gabival

Csepregi Éva: „A hetvenes évek közepén farmert még nem nagyon lehetett kapni, iszonyú pénzeket adtunk érte az Ecserin. Sportolók, külföldre járó művészek hozták be, és adták el, szóval nagyon érdekes kereskedelem folyt. Később volt olyan időszak, amikor farmer már volt, de díszes farmer nem. Ekkor elhatároztam, hogy saját kezűleg feldíszített farmert fogok hordani. Az volt benne a szép, hogy gyakorlatilag évek alatt változott, és valahogy annyira megszerették az emberek, hogy nagyon sokan csináltak kreatív, divatos farmer öltözeteket. Aztán a végén egy kicsit túltengtem, mert hallottam olyan szóbeszédet: lehet, hogy össze kéne dobni Évának valami fellépő ruhára valót…

Somló Tamás: „Egy igazi felfedező utam volt, amikor Indiában voltam három és fél hónapig egy hátizsákkal, 5-6 évvel ezelőtt. Akkor tényleg úgy éreztem magam, mint egy missszionárius, aki egy expedíciót indított… Egészen furcsa élményekben volt részem. Először, amikor letettem a lábam Indiában - Bombay-ban a repülőtéren -, akkor úgy nézett ki az egész, mint ha én már itt jártam volna. Félig ismerős arcok, egy ismerős világ fogadott.